Kalocsa kincsei A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a Studiolum Kiadó közös CD-sorozata • 1. kötet: Zsoltároskönyv, MS 382   (Csehország, 1438 k.) • A Kalocsai Főszékesegyházi   Könyvtár története     Összeállították: • Grócz Zita    (Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár) • Sajó Tamás, Antonio Bernat Vistarini    (Studiolum) Angol változat: John T. Cull    (College of the Holy Cross) Német változat: Sonja Lucas    (Deutsche Stiftung Denkmalschutz) Megjelenés: 2006 – ISBN 9638719613 Megrendelés: Ára: € 35

Zsoltároskönyv

Psalterium cum canticis, MS 382
Prága vagy Krumlov 1438 k.
90 fol. 256 ×175 mm, pergamen

A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár könyvfestészeti szempontból leginkább kiemelkedő darabja ez a kis psalterium. Az értékes, latin nyelvű kézirat Dávid zsoltárait tartalmazza, a hálaadó énekekkel együtt. Szövege gótikus könyvírású. A liturgikus használatra készült kódexet számos festett-aranyozott, s több festett vörös-kék színnel készült ornamentális iniciálé díszíti.

A psalteriumok, azaz zsoltároskönyvek díszítésrendszerét a középkori zsoltár-felosztási szokások határozták meg. A kalocsai példány azonban az ismert típusok egyikét sem követi pontosan. A kódex iniciáléi, az egy zsoltározó Dávidot ábrázoló kezdőbetűtől eltekintve alig sorolhatók a zsoltárillusztrációk körébe. A 26. zsoltárhoz például a Salvator mundi (A világ Megváltója), a 68.-hoz a Fájdalmas Krisztus, a 97.-hez a Gyermekét tartó Mária félalakja, a 109.-hez pedig a Vera ikon (Krisztus hiteles arcmása) került.

Az emberalakok finom arcvonásai, kecses mozdulatai, a kanyargó arannyal rajzolt lapszéldísz a cseh kódexfestészet 1430 utáni emlékeivel rokoníthatók.

A képek egyfelől Mária anyaságát, Krisztus emberi és isteni természetét, a megváltással kapcsolatos áldozat-vállalását domborítják ki, másrészt hangsúlyos az eucharisztikus témák jelentése, végül pedig szembetűnő a 15. század első fele katolikus egyház által leginkább propagált kultuszképeinek jelenléte.

Ezek a témák a husziták tanaira adott válaszképpen kerülhettek a kódexbe, mégpedig a husziták térnyerésének csökkenése, és a katolikus irányzat újbóli előtérbe kerülése idején, az ideológiai és művészeti központok valamelyikében, Prágában vagy Krumlovban.

A zsoltároskönyv ismeretlen megrendelője abban az egyházi személyben keresendő, aki a Fájdalmas Krisztus közelében térdel. A kódex datálását elsősorban a Hanuš z Kolovrat (a prágai Szent Vitus székesegyház későbbi prépostja, jelentős műgyűjtő) számára 1438-ban készített Psalteriummal kimutatható szoros stiláris és ikonográfiai kapcsolata helyezi biztos alapokra.